2. felvonás

Meghoztam! Na ebben már van "némi" 18-as fíling :)

Nem fogtam vissza magam, bár eleve nem a visszafogottságról szól a történet, mint már korábban említettem...

 :) 

Snooki

Pilar volt, egy régi haverom.
-Nahát, szia! Mi van veled? -kérdezte mikor meglátott.
-Semmi extra. Harcolok a megsemmisítő másnaposság ellen...
-Na és... pasid van már? -állandóan ezzel jön...
Érzékeny téma. Nagyszerű, Pilarnak sosem volt erőssége a tapintat, ahogy nekem sem...
-Nincs. -válaszoltam szűkszavúan.
-Rossz válasz. Ha így folytatod be fogsz rozsdásodni... Figyelj drágám, ez nem mehet így tovább. Látom most is olyan feszült vagy...
Nem igazán tudtam eldönteni, hogy mi az összefüggés a dolgok között, de inkább nem kérdeztem vissza.
-Jól el vagyok egyedül
-Aham... Nézd, neked szerelem kell. Vagy nem is... Nem szerelem, hanem egy kiadós dugás!
-Huhh. Látom még most sem fogod vissza a szavaidat. De, akkor sem. Szerintem nem kell. Nem akarok csak a szexért... szexelni. -na ez marha értelmes volt...
-Akkor használd a kezed csajszi. -mondta mint végszót, majd kiúszott a medencéből.
Aha... a kezemet. Inkább én is kikászálódtam a vízből, és villámgyorsan valami kőkemény alkohol után néztem. Találtam is, vodkát. -Isteni -mondtam, majd meghúztam az üveget.
Rágyújtottam és elgondolkodtam Pilar szavain. Hmm... Szex. Nem is tudom... talán... már régen volt és lehet, hogy tényleg oldaná a feszkót. De most akkor hívjam fel Keith-t?
Nem! Már több mint másfél éve, hogy jártunk. Na meg aztán a tudománya sem valami nagy... gondolom világos.

Meg egyébként is... ez egy orbitális hülyeség. Pilar meg egy lotyó, mindig is az volt. Miért hallgatnék pont rá?
Miközben ezen mojoltam, lassacskán besötétedett. Két óra mi? Van az majdnem hat is...
Megszólalt a zene és szépen kezdett vad házibuliba torkollni a "teadélután".
Elindultam vissza a medence partjához, és a szememmel Farrah-t kezdtem keresni.
Meg is találtam. Széles vigyorral a fején közeledett. Komolyan megijedtem... Aztán egyre jobban kivettem az alakját. És azt, hogy valaki sétál mellette. A lélegzetem elakadt.
-Rob... -nyögtem halkan. Az a bizonyos Rob... Bassza meg! Most mi a faszomat csináljak? Menjek el? Nem, Farrah már észrevett... Hát akkor nincs más mint reménykedni, hogy nem ismer fel...
-Kristen. Bemutatom neked egy barátomat, Robertet. -intett felé mosolyogva, és én pontosan tudtam, hogy most nagyon is kerítőt játszik.
-Azt hiszem már ismerjük egymást... -közölte Rob egy sokat sejtető vigyorral a képén.
-Ahm, ö... Ige...
-Honnan? -vágott a szavamba türelmetlenül Farrah. De aztán a fejéhez kapott. -Ja, persze! A bulin találkoztatok, ugye?
-Igen. -fogtam rövidre, miközben zavartan a terepet pásztáztam.
-Szóóóval. Kristen. Mi lenne ha építenénk a barátságot, ha már közös a baráti körünk? Ha... te is akarod. -ezt úgy mondta, mint aki épp azt kérdezi meg burkoltan, nem-e raknám szét neki a lábaim?
-Legalábbis tegnap nagyszerűen elbeszélgettünk. -és igen. Tényleg felkérés volt, és én örömmel tettem volna eleget neki, akár itt helyben is... vagy nem.
-Nos, akkor most lépek. Tápolok valamit mert kilyukad a gyomrom. -mondta gyorsan kedves barátnőm, majd sietősen távozott.
Nem igazán tudtam mit mondhatnék. De mire megszólaltam volna, már nem volt rá szükség.
-Hm... tehát akkor... Hol is hagytuk abba a múltkor? -kérdezte szinte suttogva, miközben a bikini alsóm zsinórját oldozgatta.
-Mit csinálsz? Mindenki előtt...? Meg amúgy...
-Shh! -csitított. -Mennyi energiát szánjunk a védelemre?  -kérdezte egyre mohóbban, miközben hátra simította hajamat. -Tegnap felizgattál, aztán leléptél. Csúnya húzás volt... Ma már nem menekülsz el. -mosolygott.
Elgondolkodtam. A lényeg, hogy terhes nem leszek, mert még másfél hónapig védett vagyok az injekciók által. Azt meg nagyon remélem, hogy nem hordoz...
-Semmi tripper? Aids? -rögtön rákérdeztem. Nem akarok a nemi beteg gondozóban kikötni. Vagy a hullaházban... Brr...
Erre ő csak mosolygott.
-Semmi. -és a középső és gyűrűsujja már a bikini alsóm alatt, a fenekemen pihent.
Elvigyorodtam és trikójánál fogva húztam magamhoz egy eléggé szexuális csókra...
-Szerintem keresnünk kéne egy alkalmasabb helyet. -mosolygott, miközben kissé eltolta arcomat.
-Hol?
-Hát...
-A hátsóülés kilőve! -figyelmeztettem.
-Természetesen.
A hátam mögé állt és a derekamnál fogva tolni kezdett befelé a villába. Felmentünk az emeletre, ott pedig kitárta a fürdőajtót és várakozóan nézett rám.
-Most ez komoly? -kérdeztem, mikor leesett a dolog...
-A célnak megfelel. Na gyere. -azzal megragadta a kezem és bezárta mögöttünk az ajtót.
Abban a pillanatban ahogy kattant a zár, rögtön az ajtónak préselt, és vad csókkal jutalmazott.
A tarkómnál a hajamba markolt, így tartva közel magához az arcomat. Majd kissé hátrébb húzta fejemet, és végighúzta nyelvét a nyakamon. Egyre lejjebb haladva a bikini felsőmön keresztül finoman ráharapott a mellbimbómra. Hatalmas nyögés hagyta el a számat, és éreztem, hogy kezdem elveszíteni a kontrollt... Visszahúztam magamhoz az arcát és újabb csókot követeltem. Ez most finomabb volt mint az előző. Kezem eközben becsúsztattam a nadrágjába, és ahogy megéreztem őt teljes valójában, elöntött a még nagyobb forróság, és az ajkába haraptam.
Megfogta kóborló kezem, és az övét is rászorította, majd mindkettőnk kezét egyszerre mozgatta férfiasságán. Lejjebb csúsztam az ajtó mentén, és ezzel párhuzamosan toltam le a nadrágját is. Majd elkezdtem bevetni a nyelvemet is. Jó párszor finoman végignyaltam és számba vettem, na meg persze kezemmel is segítettem. De nem voltam kegyes. Nem vártam meg míg az első hullámok végig söpörnek testén... Inkább az érdekelt, hogy már annyira felizgultam, hogy mikor elfeküdt a földön, és én a derekára ültem, már attól majdnem elmentem...
A fenekem alá nyúlva megemelte azt, ezzel arra késztetve, hogy így is maradjak amíg ő alám helyezkedik... a nyelvével...
Ekkor már annyira izgalomban voltam, hogy amikor nyalni kezdett, teljesen elöntöttek élvezetem nedvei, melyből neki kicsi  jutott is helyezkedéséből adódóan.
Elégedetten vigyorogva emelkedett fel, majd megfordította erőtlen testemet, és a lábaim közé helyezkedett. De nem éreztem lökést. Viszont éreztem, hogy közvetlenül a "bejáratnál" kőröz merev szervével, ezzel még inkább az őrületbe kergetve mindkettőnket.
Aztán megtörtén. Végre.Határozott lökéssel hatolt belém, én pedig élvezettel engedtem magamba. Nyöszörögni tudtam csupán... Mozogni kezdett bennem, kényelmes, ritmusos tempóban ringatta csípőjét. Majd' bepisiltem az élvezettől. Ebben a pillanatban nem bántam, hogy gyakorlatilag nem is ismerem, és igazat adtam Pilarnak.
Fejem hátra vetettem, hátam ívbe hajlítottam és hatalmas, kéjes nyögések közepette vonaglottam, miközben ő térdelve hajszolt minket a csúcsra. A körmeim a csempét kaparászták és teljesen elborult az agyam. Majd kezdtem érezni, hogy mindjárt itt a vége. Kezemmel is rásegítettem a dolgokra, és rövidesen remegni kezdtem. Felhúzott lábam amivel feljebb toltam csípőmet, kicsúszott alólam és én megsemmisülten, izzadtan és rohadtul jóllakottan hevertem a -már- forró kövön. Robnak sem kellett sok. Még egy kis ideig kapaszkodott belém, de aztán ő is hatalmasat élvezve kiszállt belőlem. Végig csókolta izzadt testemet, a mellkasomtól a hasam aljáig.
Egy-két perc elteltével felállt, felsegített engem is, és a kezembe adta a bikinimet. Még bent a fürdőben -továbbra is a földön- elszívtunk egy cigit. Kiléptünk az ajtón, aztán még utoljára belecsókolt a nyakamba, és a földszinten elváltunk.
Hát ennyi volt.
Imádtam! Lehet, hogy meg kéne ismételni. Még mindig remegett a lábam, és kissé bizsergett is közte... Rob nem tűnt el a látóteremből, egy napozóágyon ült és ivott.
Egy kis sör most nekem is jól jönne...
Oda léptem Finnhez, aki épp a hűtőtáskánál matatott és megkocogtattam a vállát.
-Szia. Van egy kis söröd? -kérdeztem mosolyogva, ő pedig egyből felém nyújtott egy üveggel.
-Jó látni téged. -mondta, majd felkapta a fejét valamire. -Ö, bocsi de mennem kell.
Még annyit éppen láttam belőle, hogy egy lányhoz rohant hanyatt homlok... Jellemző...
Gondolataim visszaterelődtek a néhány perccel ezelőtti dolgokra, és szememmel ismét Őt kerestem.  Még mindig ugyanott volt, én pedig nem zavartattam magam, közelebb mentem hozzá.
Megálltam a napozóágy mellett, ő pedig felnézett rám mikor észrevett. Vigyorogva arrébb csúszott és megpaskolta a maga mellett lévő kis helyet. Egy percnyi tétovázást követően úgy döntöttem nem ülök le mellé. Végül is nem fogunk belsőséges kapcsolatba kezdeni... Csak kiengedtük a gőzt, szereztünk egymásnak pár kellemes percet. Mondjuk a kellemes enyhe kifejezés...
-Mi van? Nem ülsz le?
-Nem kösz.
-Akkor miért vagy itt? Talán szeretnéd ha...?
-Nem. -vágtam rá azonnal mikor leesett mire gondol. Nem fog minden alkalommal belém üríteni ha úgy tartja kedve. Egyszeri alkalom volt. Nekem még így is furcsa, hisze előtte sosem csináltam ilyet.
-Majd meglátjuk. -villantott felém egy 200 wattos vigyort, majd kivette a kezemből a sört, és belekortyolt. Aztán vissza adta.
Nagyon hülye helyzet volt. Én magam sem tudtam minek jöttem ide hozzá, ha most meg elsétálnék még annál is hülyébbnek tűnnék mint amilyennek most...
Szerencsére Farrah hátulról megfogta a kezem, és a fülembe suttogta, hogy ideje lenne menni.
Egyetértettem, szükségem volt alvásra. Pláne ezek után.
Ki mentünk a szemközti parkolóba a kocsiért amit ezúttal magunkkal hoztunk. Türelmetlenül vártam, hogy Farrah kinyissa végre, a lábammal kezdtem dobolni, mintha menekülni akarnék valami elöl...
-Neked meg mi bajod? -Farrah úgy nézett rám, mintha nem lennék normális. Egyik szemöldökét felemelte, és keze megállt a levegőben.
-Semmi baszki! Menjünk már! -mondtam ingerülten, de magam sem tudtam miért voltam olyan ideges.
-Oké, na. -aztán hirtelen hátra fordult, szememmel követtem a pillantását. És megláttam, hogy felénk jön három haverjával... Megállt Farrah mellett, és egyenesen neki beszélt. De egyértelmű volt, hogy a szavak inkább nekem szóltak.
-Szombat este? A Chateau-ban leszünk.
-Perszee! -drága barátnőm szinte ugrált örömében. Mintha nem buliztunk volna eleget a héten...
-Várni foglak. -mondta. Viszont itt már egyenesen rám nézett egy félmosollyal arcán. De én még emlékeztem iménti önelégült kijelentésére, és durcásan elfordítottam a fejem, miközben zavaromban egyre gyorsabban pislogtam mindenfelé.
-Akkor ott találkozunk.
Remek. Szombat. Ma csütörtök van. Áh, lehet hogy beteget kéne jelentenem. Baromság. Igenis ott leszek és jól fogom érezni MAGAM, és nem pedig ŐT...
Erre kissé elmosolyodtam, aztán inkább beszálltam az autóba, mielőtt Farrah tényleg beutaltat valami intézetbe.
Otthon lezuhanyoztam, a bikinimet a mosógépbe hajítottam, és lefeküdtem aludni. Míg elnyomott az álom, a szombat estére gondoltam.
Érdekes lesz az biztos...