3. felvonás

Ez amolyan átvezető szerűség a pénteki napról. Sietek, hogy gyorsan kész legyen a következő :)

Lesznek izgalmas dolgok... Muhaha XD

Snooki <3

 Péntek:

Reggel teljesen szétesve keltem, mint mindig... Nem néztem az órára. Őszintén szólva leszartam mennyi az idő. Álmosan pislogva próbáltam magamhoz térni, majd felpattant a szemem mikor Farrah szó szerint berontott az ajtón.
-Ébresztő! Megint át akarod aludni a napot? Már majdnem egy óra.
-Kell egy cigi... -nyöszörögtem, és lelógattam a kezem az ágyról, hogy a doboz útán nyúljak, de nem volt sehol.
-Ezt keresed? -kérdezte a smasszer egy önelégült vigyorral a képén, amit most szívesen letöröltem volna. Meglóbálta a cigis dobozt és folytatta.
-Ha ezt akarod kelj fel. Rendeltem kínait, és van kávé. Szedd össze magad mert ma még el kell mennem a fodrászhoz. Befestik a hajam.
-Megint? Ha így fojtatod jövőre kopasz leszel...
-Kuss! Indulás!
-Miért is kell nekem veled menni? -kérdeztem, miközben nagy nehezen kiszálltam az ágyból és magamra kaptam a mackómat.
-Mert el kell hoznunk Ashley-t a suliból, mivel anyám nem ér rá... Bakker.
Ashley Farrah húga volt. Aranyos kislány, csak rohadtul nincs kedvem őt pesztrálni...
-Amúgy meg... Neked is kéne valami új frizura... -összeráncolta szemöldökét, és mindent tudóan bólogatott magának.
-Aztán minek? Hagyjál Farrah. Szeretnék vécézni, úgyhogy légyszíves, fáradj ki.
-Azért -folytatta, mintha nem is neki beszéltem volna- mert láttam, hogy mi történ tegnap este.
A kezem megdermedt a kilincsen, és lassan fordítottam vissza rá a tekintetem.
-Mármint? -kérdeztem tétován, de a választól féltem...
-Jaj, nemár! Hát téged Robbal... Láttam, hogy megcsókolt mikor ott hagytalak titeket. -ekkor már olyan szélesen vigyorgott, hogy féltem szétreped az arca.
-Te leskelődtél? -hangom kissé feljebb csúszott. Bár őszintén szólva sejtettem, hisz nyilván nem véletlenül mutatta be pont Őt.
-Természetesen! Ellenőriztem, hogy helyesek e az elméleteim.
-Cöh! Akkor közlöm, hogy nem! És semmi közöd hozzá mit csináltunk!
-Miért, csináltatok valamit? -Farrah tágra nyílt szemekkel meredt rám, én meg átkoztam magam ezért a bődületes öngólért. Éreztem, hogy lassan fülig pirulok, ezért amilyen gyorsan csak tudtam, elkaptam a fejem, de késő volt...
-Na... Kristen. Tudod, hogy nem kell titkolnod semmit. -sajnos nem is tudnék. Tettem hozzá magamban.
-Majd elmondom... később. -motyogtam zavartan, és jelentőség teljesen bámultam a szobám ajtajára, mire Farrah vette a lapot, majd sóhajtozva és szemét forgatva kilépett rajta.
Tudtam, hogy ezzel megástam a saját síromat. Farrah... mint egy elszabadult vonat. Sosem fog már leállni a témával. Most már még jobban féltem a szombat estétől, mert tuti, hogy mindent megtesz majd azért, hogy összehozzon Vele. Azt hiszem el kell neki magyaráznom, hogy ez csak egy egyszeri alkalom volt. És bár veszettül élveztem, nem fog többet megtörténni. Legalábbis erről győzködtem magam...

Be vonultam a fürdőbe, fogat mostam, mosakodtam, fésülködés gyanánt pedig párszor áthúztam az ujjaim a hajamon.
Visszagondoltam a tegnapiakra és annyira belemerültem, hogy megint totál beindultam. Viszont úgy döntöttem inkább le startolok a konyhába, mielőtt még magamhoz nyúlnék...
Lent várt a kávé és a kaja. Mindkettő jólesett. Farrah-val csendben ettünk, majd megpillantottam az asztalon a cigit. Barátnőm unottan rám nézett, és sóvárgó szememből rögtön tudta mit akarok.
A mutatóujjával lazán oda lökte nekem a dobozt, mire én kiéhezve kaptam utána.
Kifelé vettem az irányt és leültem az ajtó előtti lépcsőre. Rágyújtottam és csendben elszívtam a cigit. Mikor már épp végeztem, Farrah utánam jött, és sunyin csillogó szemeiből tudtam mi fog következni...

-Részleteket akarok! -jelentette ki, és lecövekelt mellettem.
-Akadj le a témáról! Nem mesélek semmilyen részletet, mert rögtön elkezdesz kombinálni.
-Jól van! Nyugodtan makacskodj csak! De a helyedben nem üldögélnék kényelmesen a seggemen. Robot elég sok csaj akarja magának, szóval...
Magamtól is rájöttem, hogy valószínűleg nem én vagyok az egyetlen nő, akit ilyen szinten lázba hoz. És azzal is tisztában vagyok, hogy minden bizonnyal másokat ugyanúgy megdönt, csupán egy-egy alkalomra.
-Leszarom. Nincs közünk egymáshoz...
-Na de... Mondd már, mit csináltatok amiről annyira hallgatsz? -biztos voltam benne, hogy rájött. De az én számból akarja majd hallani.
-Nem!
-Lécci! Kristeeen...! Mondd el. -kezdtem marha zabos lenni... Aztán még egy perc toporzékolás után elszakadt nálam a cérna.
-Keféltünk bazdmeg! Megan fürdőjében a kövön! És igen, jó volt! Megfelel a válasz?! -a végét már kiabáltam. Főleg azért mert Farrah az erőszakosságával elég kellemetlen helyzetbe hozott, és azt utáltam.
Egy darabig csak néztem ahogy az álla koppan a betonon. Nem pontosan tudtam, hogy a döbbenet a hangnememnek szól vagy a kalandomnak Robbal, de aztán összeszedte magát.
-Mázlista!
-Tessék?
-Rob egy kibaszott félisten! Te meg egy kibaszott mázlista vagy, hogy...
-Jó elég lesz! Jegeljük a témát ha lehet... Felöltözöm aztán húzzunk a rohadt fodrászhoz, meg Ashley-ért. Aludni szeretnék.
-Aludni? A fél napot átaludtad!

-Háát... Rob tegnap este eléggé lefárasztott. Kemény iramot diktált, és hát kiszívta az energiám... -válaszoltam egy bágyadt és elégedett vigyorral a képemen, csakhogy hergeljem kissé Farrah-t.
Erre ő csak kacarászott, majd bementünk a házba. Felöltöztem, mint általában, csak semmi extra. Aztán kocsiba pattantunk és elhajtottunk a fodrászhoz.
-És milyen lesz? -kérdeztem barátnőmet útközben, aki egy magazint markolászott összeráncolt homlokkal. Aztán egyszer csak rábökött az egyik nő fejére.
-Pontosan ilyen!
-Fekete? -ekkor már nagyon vigyorogtam...
-Sötétbarnaaa! -vágta rá rögtön. Mintha nem lenne mindegy. Utáltam a hajfesték szagát. Így amíg életem értelmének haját festegették, inkább át mentem a szemközti kávézóba, és letoltam egy kis sütit. Csomagoltattam Farrah-nak és Ashley-nek is. Aztán a szalon bejáratánál még elszívtam két-három szál cigit. Mire végeztem Farrah kijött az ajtón, várakozóan és idegesen vizslatta az arcom, vajon mit szólok az ú frizurájához.
Bátorítólag elmosolyodtam és odasétáltam hozzá.
-Dögös vagy szívem! Totál rád indultam. -incselkedtem vele.
-Nagyon vicces. Tényleg jó?
-Persze! Hidd el, csinos vagy. Vettem sütit. De most már pattanjunk és szórjuk le a húgodat apádnál.
Öt percre volt a suli. A kocsibán várnunk kellett még egy kicsit, de, hogy Farrah nem tudjon zaklatni a Rob témával, tövig tekertem a hangerőt az autóban, és ki bámultam az ablakon.
Szerencsére végig a haját matatta. Idegesen... Tuti, hogy egy hétig még győzködni kell, hogy így is csinos. Idegesítő és fárasztó lesz, de ha ettől jobban érzi magát... rajtam ne múljon...
Ash kijött a suliból, beült a kocsiba, mi meg kilőttünk az útra. Kissé talán gyorsabban mentem mint kellett volna, de ki nem szarja le?
Mikor haza értünk már lassan öt óra volt, ezért elmentünk zuhanyozni, kajálni, bagózni meg sörözni. Csak a szokásos esti rituálék...
Ma este Farrah mellettem aludt el így kissé szűkösen fértünk el az ágyon. Nem azért mert kicsi volt, hanem azért mert barátnőm felvette az imádott béka pozitúrát...
--
-A kurva... Mi a francért volt felhúzva az ébresztő? -lökdöstem Farrah-t az ágyban, idegbetegen amiért a hülye órája hajnali kilenckor felkeltett.
-Mi...? Ja, az? Azért, hogy felkelj. Még el kell készülnünk estére. -ahogy ezt ki mondta, már félig kint volt az ágyból és magára kapta a köntösét.
-Nem ér rá? -kérdeztem nyöszörögve.
-Kelj fel Kristen. Gyere szépen, csinálok reggelit. -felém nyújtotta a kezét, én pedig kelletlenül bele kapaszkodtam és felálltam. Magamra vettem valami ruhát, aztán Farrah-val meg ittuk a kávét.
Egész nap csacsogott. Be nem állt a szája, valami James volt a téma folyamatosan. Örültem, hogy nem az én kufircolásom, ezért minden alkalommal lelkesen bólogattam és helyeseltem mikor róla beszélt.
Sajnos vészesen közelgett a nyolc óra... Kezdtem ideges lenni. De megnyugtatott a tudat, hogy semmi rosszat nem csináltam, és úgysem fogjuk firtatni a témát. Nagyon remélem...
Mindamellett meg akartam nézni magamnak ezt a Jamest. Mert esküszöm, ha ő is összetöri kedvenc nővérkém szívét, a saját kezemmel tépem le a golyóit. Ennyit meg tehet az ember a legjobb barátnőjéért...
Már negyed nyolc volt mire észbe kaptam. Összerándult a gyomrom, de fogalmam sem volt miért izgulok ennyire, hogy újra találkozunk. Hiszen fogunk is még párszor, elkerülhetetlen.
Idővel biztos jobb lesz.
Remélem. Farrah leszaladt az emeletről a félméteres magassarkújában, fogalmam sincs hogy csinálta.
Én jóval szolidabban öltöztem. Bár... Egy teljesen egyszerű, fekete mini volt rajtam, ami szorosan a testemhez simult. Vállpántja nem volt. Semmi csilli-villi köves szarság sem lógott rajta. Hál' Istennek...
Szintén egyszerű fekete magassarkú, a hajam lazán leeresztve.
Na persze magamtól még ennyire sem öltöztem volna ki egy egyszerű buli miatt, de Farrah nem maradt nyugton. Mindenáron "dögös bigét" -hogy őt idézzem- akart csinálni belőlem.
Na vajon miért...?
Aztán eljött az idő, hogy elinduljunk. Mély levegőt vettem és a gázra léptem...
 

Farrah új sérója :Đ

 

Kristen ruhája itt! :)